Az örök kérdés mely minden pillanatban felmerül az amatőrök a félprofik sőt még a profik körében is. Azonban a kérdés nem biztos, hogy ott kezdődik, hogy milyen gépen gondolkodunk hisz az alapszabály vagy sokkal inkább az arany szabály az, hogy az első választásunk meghatározó tényező marad pályafutásunk során.
Persze vannak példák arra, hogy egy régi Nikon-os pillanatok alatt áttért Canon-ra de persze fordítva is igaz ugyanez bár arról soha ne feledkezzünk meg, hogy ha elsőre választunk magunknak egy gépet ne felejtsünk el tájékozódni arról, hogy az Objektívek kínálatában milyen lehetőségeink vannak.
Ezért a legelső gondolatunk ne az legyen, hogy mennyire jó az adott gép hisz ugyanaz a gyártó biztos, hogy gyárt sokkal jobbat és persze sokkal drágábbat is de ha már az első gépnél komolyabban beruházunk pár komolyabb egyben drágább objektívbe akkor már idővel kérdésessé válhat az, hogy egy szimpatikusabb vagy jobb gép váltása megér –e számunkra annyit, hogy a teljes objektív parkunkat eldobjuk magunktól.
Még nem olvastam egy olyan tanulmányt, sem ami arra kereste volna a választ és igazán használható magyarázatot is adott volna arra, hogy a már ismert lehetőségeken felül milyen egyéb eddig csak részlegesen vagy egyáltalán nem is alkalmazott technikákkal lehet befolyásolni modellünket.
Valahogy az én esetember mindig célravezető volt az amikor egy zárkózott eléggé neheze koordinálható modellel dolgoztam aki nagyon nehezen hajtotta végre az utasításaimat és amikor egy pörgős még ha tél van akkor is egy nyári hangulatú zene hatására hangulatba jött és lehetett vele dolgozni.
Biztos nagy és elég komoly jelentősége is van ennek speciel nekem eddig az ilyen tipikus pörgős nyári slágerek jöttek be ezért mással nem is nagyon akarok próbálkozni kivéve abban az esetben, ha ismerem a modellem zenei stílusát és tudom mit hallana szívesen.
Persze ez a kör elég keskeny ezért maradok a már megszokott a kiváló hatást elérő slágereknél melyek persze évről évre változnak azonban a lényegünk mindig ugyan az marad mégpedig, hogy a modell hangulatán javít és könnyebbé teszi a vele végzendő munkát.
Egyszer tettem be még tavaly Karácsony környékén Portré Fotózás közben egy Karácsonyi slágert és a várt hatás helyett a kishölgy inkább elkezdett pityeregni mintsem feloldódott és nyitottá vált ezért is szerintem jobb hanyagolni az ilyen évszakokhoz és ünnepekhez illő vagy épp nem illő slágerek lejátszási listára tételét.
Soha nem értettem, hogy mi értelme van évekkel korábban már azon gondolkodni és találgatni, hogy a Canon vagy a Nikon vagy bárki más milyen újdonságokkal és milyen új számozással fogja bevezetni vagy bemutatni a legújabb termékeit.
Nem is olyan régen így volt ez a Canon EOS 40D-vel mikor is mindenki a 12Megapixeles érzékelőről beszélt aztán a hivatalos bemutatón mindenki megdöbbent mikor is a Canon keresztülhúzta mindenki számítását és egy 10Megapixeles rejtélyesen a korábbi amatőr célokra kiváló EOS 450D érzékelőjével talán teljesen megegyező lapkáz épített az EOS 40D-be.
Ezért is én soha sem kedveltem, sőt mindig is tartózkodtam azoktól a bejelentésektől vagy esetleg más Blog bejegyzésektől amik a lehetetlent próbálták megjósolni és nagyon sokan azt hitték, hogy na majd jön a Canon EOS 7D aztán itt is jövőmondók nagy arcra esése gyanánt meg jelenet a Canon EOS 5D Mark II.
Ezért is semmi értelme nem volt mégis sokan még a mai napokban is igazán szeretnek jövőbemondó megjegyzéseket vagy épp nem hivatalos a rokontól hallottam valamit, aki Japánban nyaralt tavaly, hogy mi várható az idei évben. Persze meg még mit nem… 
Nem vagyok, ellenük senki meg ne sértődjön csak épp komolyan nem tudtam venni az ilyen találgatásokat, amik csak nagyon kis %-ban válnak valóra és inkább lehetne azt mondani, hogy a lelkes amatőrök tudnak ilyen esetben a legnagyobbat csalódni, hogy a várt helyett más érkezett meg hivatalosan.
Nem lenne semmi baj, ha egy nap nem 24 óra lenne, és nem lenne bevett szokás az, hogy minden nap aludni kell, hogy Frissen és Üdén ébredjünk reggel. Általában ez a Frissen és Üdén ébredés csak néha válik valóra így íme egy tipikus Fotós nap napirendje:
• Délután 14:00 – Találkozás a Modellel
• Délután 14:15 – A kötelező mire gondolok és miből választhatunk kérdések
• Délután 14:45 – Az első elképzelt ruha felpróbálása és az első Fotó elkészülte
• Délután 15:00 – Valami biztos nem megfelelő így pár perc szünet és egy új ruha
• Délután 16:00 – Az előző ruha megfelelő volt most itt az idő egy újat felvenni
• Délután 17:00 – Az utolsó 2 ruha felvétele és az utolsó fotók elkészülte
• Este 18:00 – Együnk egy szendvicset vagy valami hasonló gyorsan fogyaszthatót
• Este 18:30 – Lehuppanhatunk a számítógép elé és következhet a válogatás
• Este 18:45 – A válogatás után kezdődhet a munka a retusálás és egyéb apróságok
• Este 21:00 – A legtöbb fotó elkészült és már csak pár apróság van vissza
• Este 21:15 – Minden a legnagyobb rendben van csomagolhatjuk a képeket
• Este 21:20 – ZIP Archívum elkészült és már biztonságba is került
• Este 22:22 – MSN-en egy kis csevej, hogy milyenek lettek a képek és stb…
• Este 22:45 – Ha holnap időben fel akarok kelni akkor muszáj lenne lefeküdni
Ebből is egyértelmű, hogy egy nap kevés ahhoz, hogy igazán akár több Modellel is dolgozhassunk úgy, hogy még aznap be akarunk mindent fejezni és nem halogatjuk se a feldolgozást se az épp adott lehetőségeket.
Pedig nem lenne rossz, ha nem lenne muszáj pihenni és akár azonnal lehetne is folytatni az elkezdett munkálatokat így egy nap akár 2 Modellel is találkozhatnék és mindkettőről ugyannyi Portré, Divat és Glamour fotó is készülhetne.
A legtöbb fotós nagyon sok esetben nem nagyon kerül közelebbi viszonyba azzal a személlyel, akiről fényképeket készít. Igazából én mindig is nagyon fontosnak tartottam azt, hogy a modellemmel beszélgessek-találkozzunk a képek elkészülte előtt és egy Kávé, vagy ha már késő van, akkor egy Tea mellett beszélgessünk arról, hogy ő mit szeret én pedig miben látom a lehetőségeket.
Ebben az volt eddig számomra a legnagyszerűbb, hogy leginkább ilyenkor vannak az emberek legjobban, a hétköznapi arcukban és minden apróságra oda lehet figyelni többek között arra, hogy miként mosolyog esetleg mennyire szimpatikus, ha a haja nem látszik vagy csak az látszik és így tovább.
Igazából én legfőképp mindig is az Arcra szoktam nagyon odafigyelni, hisz ha már ismered a legkisebb mozdulatait akkor már sokkal egyszerűbb lesz a mondjuk úgy, hogy beállított képen is instruálni, hogy szerintem mi lenne a jó az adott elképzeléshez.
Portréfotósként mindig is az arc volt a legfontosabb számomra ezért minden lelkes fotósnak ajánlom, hogy beszélgessen a modelljével, hogy jobban megismerje, és talán egy nagyszerű barátot is talál modellje személyében.
Nagyon sok helyen lehet néha olvasni azt, hogy egy EISA díjas termékről elég negatív véleménnyel vannak nagyon sokan. Igazából ezeket a díjakat nem ok nélkül kapják meg azok a bizonyos kiegészítők, fényképezőgépek vagy akár szórakoztató elektronikai termékek.
Pontosan emiatt szerintem értelmetlen dolog az, hogy valaki arról kezdjen el beszélni, hogy ez vagy az miért és hogyan is kaphatta meg ezt a minősítést. Persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy nem csak a legjobb és egyben legdrágább termékek kapják meg az EISA díjat, hanem sok esetben a belépő kategóriából is sok termék mellett díszeleg az EISA tanúsítványa.
Persze ez is olyan kérdés, mint az, hogy egy Kompakt fényképezőgépet nem hasonlítunk össze egy Canon EOS 1Ds vázzal hisz nem sok értelme lenne, de egy Canon EOS 450D-t sem hasonlíthatunk össze egy Nokia telefonban található fényképezőmechanizmussal.
Abban azonban biztosak lehetünk, hogy hozzáértő szakemberek és hivatásos tapasztalt Fotósok ítélik oda ezeket a díjakat az adott terméknek majdnem minden országból így biztosak lehetünk abban, hogy ami nekünk tetszik az a szomszédos országok Fotósainak is szimpatikus lesz.
