Archive for the 'Szubjektív' Category

Már csak óvatosan szabad!

Published on 2009. augusztus 20. csütörtök in Szubjektív. 0 Comments Tags: , .

Ahogy más úgy mi is kapunk jó pár kéretlen hozzászólást és pár unintelligens barmot akik olyan mezőket töltenek ki értelmetlen adatokkal amikhez nem sok közük van. De hát viselni kell az ilyen a hét napjai névre keresztelt személyeket.

Idővel megtanulunk írni-olvasni és persze valamiről elmondani, hogy mekkora egy határ (na találd ki). De ennek most vége hisz senki nem lehet elküldeni melegebb éghajlatra se a jó (majd ezt is kitalálod) hisz beszólnak nekünk is. Azoknak a bloggereknek, akik legalább valamit megpróbáltak tenni az iránt, hogy tisztább legyen a kép pár készülék és egyéb apróságok terén.

Ezért is csak óvatosan bloggerek és bloggerinek mert hát most itt a vége vigyázni kell: „Egyszerre lehet vége a blogos gyalázkodásnak és a szólásszabadságnak” ezután nem szabad vagy épp nem érdemes kockáztatni és semmi olyat mondani, ami mást feldühít vagy épp kínos háttérbe szorít vagy épp az igazságot mondja ki.

Így mostantól kezdve lehet még bejegyzések sem fognak megjelenni, mert értelme már nincs ráadásul azt a sok unintelligens úriembereknek sem kell naponta törölgetni az értelmetlen betűket és számokat tartalmazó üzeneteiket.

De arról sem szabad már beszámolni, hogy mi az ami nem feltétlen olyan mint ahogy a nagyérdemű PR Managerek bemutatják és a Reklámanyagokban szerepeltetik azokat a dolgokat amik koránt sem képesek azt nyújtani amit kell vagy épp úgy működnek ahogy nincs előírva nekik.

Ezért is ha egy szóval kellene fogalmazni akkor a blogszférára most a Kussolj és nem lesz bajod jelző illik a legjobban! Aztán majd mindenki eldönti, hogy mer –e kockáztat –e és kerül bíróság elé mert valakinek vagy valaminek valami nem tetszik még ha úgy is van de még akkor is ha nem.

Szuper áron!

Published on 2009. július 8. szerda in Szubjektív. 0 Comments Tags: , , , , .

Mondtam sokszor mikor megkérdezte tőlem valaki, hogy ezt már megint minek vagy épp miért kellett neked ebből 10 darab és még naphosszat folytathatnám azoknak a többé kevésbé teljesen hasztalan dolgoknak a felsorolását amit eddig vásároltam.

Voltak igazán nagyszerű üzleteim is mikor mondjuk minőségi fekete pólókat tudtam venni boltzárás előtti napokban hihetetlenül röhejes árakon azonban volt úgy is, hogy mikor egyszer hagytam magam elcsábítani és a Nokia téglafon után váltottam az akkoriban akcióban lévő Sony Ericsson T610-es készülékre.

Akkor árusította a Vodafone 39.900 Ft-ért Vitamax csomagban és ekkor hagytam magam rábeszélni, hogy a hihetetlen módon túlinformált eladó rábeszéljen arra, hogy vegyem meg mert már kifutó modell és mindjárt elfogy az utolsó darab is.

Megvettem egy héttel később már 29.900 Ft-ért dobálta ez a nagyszerű eladó a nagyszerű Vodafone termékeket. Úgyhogy ez elég rossz üzlet volt és még sok hasonlóba belefutottam mégis talán manapság a telefon az a hozzánk tartozó és a mai ember életének szerves tartozéka melyet legtöbbször cserélünk, avagy leginkább nem foglalkozunk a jelenlétével mégis ha nincs nálunk folyton a zsebünkben matatunk, hogy hol is van.

Ezért is talán nem volt egy nagy dolog és nyugodtan mondhattam na és akkor most mi van? Mégis talán ezek a kisebb nagyobb bakik ösztönöztek arra, hogy a fényképezőgépem kiválasztásánál tényleg azt válasszam, amire szükségem van és ne mást erről azonban egy másik bejegyzésben.

Hittem mivel hinni akartam!

Published on 2009. július 7. kedd in Szubjektív. 0 Comments Tags: , , , .

Nem gondoltam volna soha mégis igaz lett és bármennyire is komolyan gondoltam, hogy tartani fogom a kapcsolatot azokkal a lányokkal vagy szimplán bárkivel akivel találkoztam mindeddig a munkám során nem így alakult.

Persze lehet, hogy ebben én is bűnös vagyok, hogy a nagyszerű de manapság már a működőképesség szélére sodródott iWiW-en nem írok nekik minden nap vagy legalább hetente egyszer és még be sem bököm őket, hogy ismerem.

Úszik a kacsa

Mivel nem ismerem és hiába is beszélgetek vele pár percet vagy akár egy órát is úgysem kerülünk olyan kapcsolatba ami után mondhatnám, hogy ismerem. Talán ismerem a külső vonásait és valamennyire azt, hogy ki is ő valójában és mit is lehet vele elképzelni mégis ezen kívül semmit sem.

Vannak kivételek persze, ami nem baj de gyakorlatilag hiába is hittem és hiába is mondták sokszor, hogy a munkád során sok embert fogsz megismerni és ami a legfontosabb sok értékes barátság is születhet ezekből, mégsem lett igaz és mégsem született egy nagyon-nagy barátság sem.

Ezért is ne mondja rám senki, hogy én pesszimista vagyok hisz nem ha az lennék már rég abbahagytam volna mindent és semmit sem csinálnék azonban arról nem szabad senkinek sem elfeledkeznie, hogy magát a Fotós szakmát nem azért kell szeretni vagy épp utálni mert micsoda nagyszerű csajokkal lehetsz vagy lehetnél ha Profi fotós lennél.

Sokkal inkább azért a művészi értékért amit minden egyes kép képvisel a saját kategóriájában. Hisz bárhogyan is vesszük a kifejezetten átlagosnak, sőt néha már tényleg fájóan átlagosnak mondható fekete-fehér háttér előtt teljes sminkben felszerelkezett lányok képei láttán jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ez hol művészet?

Erre idővel mindenki megtalálja a választ, vagy ha nem akkor kreál rá egyet és ha még így sem megfelelő akkor sem szabad elkeseredni hisz a legfontosabb érték még így is a művészet amit még egy ilyen megszokott fekete-fehér hátteres képből is lehet varázsolni.

Fehér Virágok

Tudom nem érthet mindenki profi módon a méltán híres és népszerű Adobe Photoshop-jához mégis ha már kezünkben lehet az eszköz akkor nyugodtan vegyük elő azt a képet aminek a fekete-fehér hátterére valami különlegességet el tudnánk képzelni és tegyük meg.

Még ma is nagyon kevesen alkalmazzák ezt a fajta lehetőséget holott a lehetőségek adottak és ma már nem csak a Profik vagy épp a Diplomások kezében van a lehetőség, hogy valami különlegeset alkossanak a saját vagy akár egy ismeretlen fotós fotóján amin ezután nem csak a lányt és a fekete-fehér hátteret fogjuk látni ezután.

Vajon tényleg +5%?

Published on 2009. július 6. hétfő in Szubjektív. 0 Comments Tags: , , , .

Ugye már mindenki tud arról, hogy a mi nagyszerű kormányunk szerencsétlenkedésének köszönhetően a korábbi 25%-os áfáról való 20%-ra csökkenés után ismét ugyanott tartunk mint évekkel ezelőtt hisz újra 25% lett az áfa mely majdhogynem mindent terhel.

Az már csak hab a tortán, hogy még azt éreztetik az emberekkel, hogy igaz ez nőtt mégis minden más csökkent. Valahogy így van ez most a zsemlével, amit az eddigi 20 Ft-os ár helyett most kerekítve fizetünk 20 Ft-ot hisz igaz 19 Ft de hát már nincs 1 se 2 forintos érménk amikkel fizethetnénk.

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Azt nem mondom, hogy nincsenek akciók a legtöbb áruházban vagy hasonló árfekvésű dolgok mégis az elektronikai termékek ára lendült meg a legjobban így már igazából felesleges is lenne beszélnem arról, hogy mennyi is az annyi, de az már most biztos, hogy az 5%-os emelkedés helyett egyes helyeken jócskán nagyobb mértékben emelkedtek az árak.

Persze lehet mondogatni, hogy ez meg az meg amaz miatt de akkor is, hogyan is van az, hogy a kifutószériás iPhone 3G többe kerül mint korábban úgy, hogy hamarosan itt az újabb és jobb és talán még olcsóbb is lesz iPhone 3G S.

Nevetséges és hát gondolom és sokan mások is gondolják, hogy a Franciák meg a Németek meg még kitudja ki a hülye hisz ők nem emelik hanem csökkentik az áfát mégis a mi imádnivaló offshore császáraink tudják, hogy mi fog segíteni hisz ők mindent tudnak.

Kár, hogy senkinek nem tűnik fel, hogy a fényképezőgépek és a kiegészítők, legfőképp az objektívek ára olyan mértékben növekedett, hogy enyhe túlzással tavaly ilyenkor annyiért megvásárolhattuk a Canon EF70-200 F2.8-at mint most a kistestvérét a Canon EF70-200 F4-et.

Hát nem szép az élet Magyarországon az offshore császárok mellett? :)

Itt a Nyár!

Published on 2009. július 3. péntek in Szubjektív. 0 Comments

Vagy csak lehetne? Végre nekem is elkezdődhetett az úgymond nyári szünet, ami mégsem olyan mint a pár évvel ezelőtti iskolai nyári szünet mégsem halok bele a pihenésbe most sem de nem és nem akar mellém állni az időjárás és nem lesz jobb sőt inkább rosszabb.

Pécsről most ne ejtsünk szót mert ami ott van az egy katasztrófa eső-eső-jég-eső ennyiből áll egy nap Pécsen persze néha kisüt a nap de ezen kívül fájó módon szürkés a város ez a rossz idő miatt. Balatonon se sokkal jobb bár amivel jobb, hogy ha nyaralunk és csak egy szál gatyában vagyunk nem nagy baj ha megázunk.

Mégsem erre lenne szükség hanem arra, hogy szép idő legyen és sok fény amiből most igencsak hiányt szenvedünk így a szabadtéri fotózásokról emiatt de legfőképp az idő miatt le is tettem. Sohasem szerettem negatív vagy mondjuk úgy szomorú elkeserítő képeket készíteni ezért most sem fogok.

Többek között ezért vagyok úgy, hogy télen is inkább a stúdióban folyik rólunk a víz mintsem fagyunk meg az erdőben szebbnél szebb madarakra vagy bármi másra vadászva. Persze ez a korszak is el fog jönni csak lehet már akkor amikor ha elesünk el is törjük valaminket évesen.

Hiába is szeretném nem lesz jobb idő, sőt hiába is nézem az időjárás jelentéseket majdnem minden csatornán és nagyon sok weboldalon semmi jót nem ígérnek így már okafogyottá válik az is, hogy keresgéljek vagy épp leüljek időjárást bámulni a helyes bemondó lánnyal szemben.

Neked minek is?

Published on 2009. július 3. péntek in Szubjektív. 0 Comments Tags: , , .

Nem értettem régebben sem és ma sem azt, hogy a legtöbb ember vagy most inkább maradjunk, a diáknál miért kezd mindent úgy és miért mondja azt, hogy nekem a diploma kell semmi más. Ilyenkor szoktam feltenni a kérdést, hogy akkor minek is akarsz te ide jönni?

Igazából manapság nagyon sok diákot nem érdekel az ahova beiratkozik és nagyon sokszor előfordul az is, hogy sokan szeretnek fotózni a zsebfényképezőgépükkel még jó képeket is készítenek és jelentkeznek egy Fotóriporteri iskolába vagy valami ehhez hasonló főiskolai szakra.

Kreatív Fotók és Fotósok

Ismét feltehetném a kérdést, hogy minek is? Akit nem érdekel ez a szakma és a vele járó nehézségek és örömök hanem csak az, hogy legyen egy papírja amit villogtathat bárhol csak kérdés, hogy ezzel elér –e valamit és ha igen akkor hol.

Hisz manapság az a bevett szokás, hogy senki nem akar dolgozni senki nem akar kubikolós munkát végezni mindenki az íroasztal előtt akar csücsülni és gondolkodni hisz ezért tanult Főiskolán vagy Egyetemen, hogy ne a maltert kelljen kevernie vagy a fát hántolni hanem gondolkodni.

De akkor végülis ismét oda lyukadunk ki, hogy és az asztalodat ki is fogja akkor megcsinálni? Majd beszerezzük külföldről vagy Kínából mi? Persze… Akkor döbbentem meg igazán, amikor tényleg testközelből találkozhattam ezzel és pár felvételi közben készített fotók közepette volt időm fél füllel hallgatni a társalgásokat, amik ott mentek.

Volt aki csak a csajokról aki csak a pasikról aki csak a gépről aki csak erről és arról volt hajlandó beszélni de egy közös témája mindenkinek volt a diploma és az ezzel járó elismerés és várhatóan magasabb fizetés? Kérdem idézőjelben közben, hogy mégis hol mikor egyfolytában csak munkahelyi leépítésekről lehet hallani a médiában.

Nem voltam soha, de nem is akarok egy vizsgabizottság tagja sem lenni akik döntenek afelől, hogy ki jöhet vagy ki nem egy fotós iskolába de akik csak a papírért és azért mert ez milyen nagyszerű dolog manapság miatt érkeznek azonnal megköszönném, hogy eljött és kikísérném az ajtón.

Valahogy ez is úgy van vagy épp lehet mint amikor egy Modellel dolgozunk és az első pillanattól kezdve tudjuk, hogy ez az a csaj akit kerestem eddig vagy épp ugyanolyan mint a többi ráadásul még bunkózik is veled. Bár kitudja, lehet tényleg csak gondolkodó emberek kellenek Magyarországon és trendi szakos hallgatók?